Gombok, pitykék, csatok, zsebóraláncok ezüstből, alpakkából és sárgarézből, úgy mint régen, réges-régen...
1994-ben egy barátom elém tett egy sárgarézből készült gömböt. Volt egy füle, a másik felén pedig virágminta a közepében egy nagyobbacska golyó...
,, Tudsz ilyet csinálni?”- hangzott el a kérdés.
Azt hiszem, így kezdődött…
1970-ben születtem Budapesten. A tanulás mellett barkácsolni, fúrni, faragni szerettem a legjobban. Édesapámtól rengeteg mindent lestem el.
Barátom kérdésére először múzeumokban kerestem- találtam válaszokat.
A pitykék, olyan gömbölyded formájú fémből készült gombok, melyek egyszerűbb vagy díszesebb változatai az ókortól napjainkig megtalálhatók az öltözködésben. Anyagát tekintve készülhettek: ónból, vasból, sárgarézből, bronzból, alpakkából, ezüstből vagy aranyból. Nagysága, a ruhadarabokon viselt pitykék száma, anyaga, jól tükrözte az adott ember életkorát, rangját, társadalmi helyzetét. A második világháború után, a nyolcvanas évek végéig szinte teljesen kikerült az öltözködési kultúrából. Csak a pásztorság körében maradt fenn néhány pitykés mellény, de azok is csak a láda fenekén. A rendszerváltás jó hatással volt arra, hogy e szép gombok ismét előkerüljenek.
Az ötvös-aranyműves bizonyítvány megszerzése után saját műhelyt nyitottam. Mára közel ötven féle pitykét készítek. Érdeklődési körömbe kerültek még azok a fém használati eszközök is, amelyeket jelenleg nem – vagy csak igen nehezen - lehet beszerezni: csatok, pipaszurkálók, zsebóraláncok, tűzcsiholó acélok.
Igyekszem a hagyományokat szem előtt tartva a mai embernek is tetsző, viselhető fém öltözet kiegészítőket készíteni.
Tekintse meg kínálatom!
Üdvözlettel: Csanádi Tibor
ötvös aranyműves, népi iparművész
